Berényi: az EU nem a Szovjetunió - habár bíráljuk, de nem akarunk kilépni

camera

1

Berényi: az EU nem a Szovjetunió - habár bíráljuk, de nem akarunk kilépni

Fotó: Paraméter 

Megosztás

Sok előnye van az Európai Uniós tagságunknak, de van néhány olyan ügy amin szívesen változtatna a Magyar Szövetség. A párt viszont az Európai Néppárttal kevésbé elégedett, Berényi József szerint több kérdésben sem veszik figyelembe az álláspontjukat. De egyedül nem lépnének ki, és csak akkor, ha lenne hová belépni.

Siker volt az uniós csatlakozásunk Berényi József szerint, aki a Magyar Szövetség listavezetője az európai parlamenti választáson.

„A 2004 előtti kormány sikeresen vette ezt az akadályt, sikerült behozni a szomszédos országokat a csatlakozási tárgyalások során, hiszen korábban úgy látszott, erre nincs sok remény” – hangsúlyozta Berényi azzal, hogy annak a kormánynak a Magyar Szövetség egyik elődpártja, az MKP is a tagja volt.

Stabilitás és fejlődés

Berényi szerint az uniós tagságunk stabilitást és gazdasági fejlődést hozott. „Ha nem akartunk volna stabil Szlovákiát, ha hátsó szándékaink lettek volna, akkor nem támogatjuk az uniós tagságunkat” – mondta berényi, aki külügyi államtitkárként maga is részt vett a csatlakozási tárgyalásokon. –

Csatlakozásunknak köszönhetően nőtt Szlovákia gazdasági teljesítménye, csökkent a munkanélküliség.”

Szerinte a csatlakozási tárgyalásokon jó feltételekben sikerült megegyezni az unióval, kivételként a mezőgazdasági fejezetet említette. „A mezőgazdasági területen lehetett volna kedvezőbb feltételeket is elérni, de kevés volt az idő, azt szerettük volna, ha a V4-es országok egyszerre tudnak csatlakozni” – mondta Berényi.

Kifogásolja azt is, hogy azt unió nem támogatja elég határozottan a nemzeti kisebbségek kérdését. „Ennek a témának a elsősorban csak Franciaország, Spanyolország és Görögország akadályozza” – magyarázta Berényi.

Vannak problémák, de azért jó az unió

Alapvetően azonban elégedett az unió jelenlegi politikájával, de vannak olyan területek, amelyeken változtatna. Az egyik a menekültpolitika.

„Az előrelépés, hogy a migrációs megállapodás megszületett, de hátrány, hogy a kvótákat benne hagyták” – mondta Berényi.

Szerinte nem szabad megengedni, hogy az unió kötelezővé tegye a szolidaritást, habár ez Szlovákia esetében csak évi mintegy 300 menekült befogadását jelentené.

Problémának tartja azt is, hogy szerinte az unió „erőszakosan akarja átültetni” a tagállamokban a „gender-ideológiát”, illetve túlzónak tartja az unió „zöldítési politikáját” a mezőgazdaságban. „Látszik azonban, hogy Brüsszel is kénytelen hallgatni a kritikus hangokra” – mondta Berényi annak kapcsán, hogy a gazdák nyomására változik például az unió mezőgazdasági politikája. „Az EU nem a Szovjetunió, az, hogy bíráljuk, nem azt jelenti, hogy ki akarunk lépni – mondta Berényi. – Nincs alternatívája a az EU-nak és a NATO-nak.”

A környezetvédelemben is jó az uniós támogatás

Orosz Örs a választási lista második helyezettje a környezetvédelem és a kultúra területén számít az unió támogatására.

„Ha nem lett volna a nemzetközi környezetvédő szervezetek nyomása, a kormányt nehezebben tudtuk volna megmozdítani a Sajó katasztrófája alkalmával” – jelentette ki a Magyar Szövetség alelnöke.

Szerinte az uniós támogatások fontosak a régi környezetszennyezések felszámolásánál is. Példa erre a Pozsony-vereknyei hulladéklerakó, amelynek felszámolására az unió 36 millió eurót hagyott jóvá Sólymos László (Híd) környezetvédelmi miniszter idején. Orosz szerint azonban az előző kormány illetve Ján Budaj környezetvédelmi miniszter ezt a projektet leállította, a jelenlegi kormány és Tomáš Taraba miniszter pedig teljesen megszüntette. „Pedig a szennyezett víz a csallóközi ivóvíztartalékot veszélyezteti, három közeli faluban már öntözni sem szabad a kúti vízzel” – mondta Orosz.

A Szövetség kilépne a Néppártból, ha lenne hová

A Magyar Szövetség azonban elégedetlen uniós pártcsaládja, az Európai Néppárt politikájával, de kilépni csak a többi magyar párttal egyeztetve szeretne.

A néppárt tagja jelenleg a Fidesz magyarországi partnerpártja, a Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP), a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) és a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ). „Az önálló kilépésnek sok értelmét nem látom, ha azonban lesz egy magyar egység, amely pártcsaládot szeretne váltani, akkor okot találunk rá. Éreztem már jobban is magam a Néppártban, mint most – mondta Berényi.

– Sok kérdésben nem a mi véleményünk a többségi vélemény.”

Elismerte azonban, hogy például a nemzet kisebbségek jogainak kérdésében máshol akkora megértésre sem találnának mint a Néppártban.

„A nemzeti közösségek kérdését más pártcsalád nem tartja napirenden, a Néppárt programtézisei közé viszont bekerült a nemzeti kisebbségek védelme az Európai Unióban” – mondta Berényi.

Szerinte azonban nem elképzelhetetlen, hogy a választásuk után létrejön egy új pártcsalád. Új európai párt létrehozása elsősorban a Fidesz érdeke, amelyet a Néppárt ebben a ciklusban zárt ki soraiból. Orbán Viktor már régen szeretne létrehozni egy, a Néppártnál szélsőjobboldalibb tömörülést elsősorban olasz és francia pártok részvételével.

Berényi azt határozottan kijelentette, hogy nem támogatják Ursula von der Leyen újbóli megválasztását az Európai Bizottság élére. Von der Leyen most is és az előző ciklusban és a Néppárt jelöltje volt erre a posztra. Öt évvel ezelőtt még Orbán Viktor is Von der Leyen megválasztását támogatta.

Ministerstvo Kultúry Slovenskej RepublikyKult MINOREU Fond Regionálneho RozvojaIntegrovaný regionálny operačný program