Csallóköziek a szélturbinákról: "Nem vagyunk mi UFO-k!"

MAD – Nem volt mentes a feszült vitától, még nemzetiségi kérdésektől sem az intelligens szélparkról tartott lakossági fórum.

Paraméter-felvételek
A környezeti hatástanulmány ismertetése
Paraméter-felvételek

Lakossági fórumon ismertették a Mad-Padány-Alistál kataszterébe tervezett intelligens szélpark paramétereit és környezeti hatástanulmányát pénteken este a madi faluházban. A gyűlést, amelyen részt vettek a környék lakói, a beruházás ellenzői, tervezői a Windcom Kft-től, valamint a három község polgármestere, László Gábor, Mad polgármestere vezette le.

Miután sikerült megegyezni a tárgyalás kettős nyelvezetében – a helyiek csak magyart szorgalmaztak, míg a hatástanulmányt kidolgozó és bemutató Green-Con kft. az államnyelvet favorizálta – elkezdődött a parázs vita a 20 toronyról.

A beruházást tervező magyar-szlovák cég, a Windcom ismertette, hogy évek óta foglalkozik megújuló energiaforrásokkal. Tulajdonosaiak arról próbálták meggyőzni a hallgatóságot, hogy a község javára válhat a szélpark. „A földgáz-kőolaj-szén fogyóban van a világban, ezért itt az ideje, hogy megújuló energiaforrásokban gondolkodjunk” – mondta Forró Béla, az egyik tulaj, aki a későbbiekben ecsetelte, hogy már eddig is támogatták az önkormányzatot projektek kidolgozásában, önrészek biztosításában, és terveik szerint ez így marad a szélpark létrejötte után is.

A községek adóbevételt és támogatást remélnek a beruházótól

Varga Árpád, Padány község polgármestere tájékoztatta a gyűlésezőket, hogy önkormányzatuk teljes mértékben támogatja a projektet, mert ezt egy tiszta energiahasznosításnak vélik, és mert adóbevételeket remélnek a vállalkozástól. Bejelentette, hogy előbbre tartanak egy lépéssel a madi önkormányzatnál, ugyanis csütörtöki ülésükön a képviselők egyhangúlag megszavazták, hogy aláírhatják az együttműködési szerződést a Windcommal. „Nincs sok lehetősége egy hozzánk hasonló kisközségnek támogatások szerzésére, vállalkozások meghonosítására. Legyünk bátrak”” – mondta a padányi polgármester.

Petícióban ellenzik a szélparkot

Pónya Irén, madi lakos vette át a szót. Ő a beruházást ellenzők helyi vezéralakja, aki időt és energiát nem spórolva saját tanulmányokat dolgoztatott ki, mert nem fogadták el a környezeti hatástanulmányt és szerzőit. „Nem vagyunk mi ufók” – mondta arra a tényre reagálva, hogy a hanghatásokat pl. négy méteres magasságban mérte egy szakember. A jelen lévő szakemberek egyike erre azt válaszolta, hogy ez bevett szokás, és standard mérési mód, amelyből inkább a beruházónak akadhat hátránya.

Madban petíciót gyűjtöttek a szélpark ellen, mert meggyőződésük, hogy a környezetre és egészségre ártalmasak a turbinák. Az íveket kétszázan írták alá Turzi Árpád, a petíciós bizottság tagjának tájékoztatása szerint, de ellenvetésüket a képviselő-testület nem fogadta el formai hibákra hivatkozva. Véleményük szerint a lakosságnak kellene döntenie ebben a kérdésben.

„Nem engedem több évszázad munkáját tönkre tenni és betonbunkerrel körbevetetni a földemet. A megújuló energiaforrásnak ezt a fajtáját nem kérjük, Csallóközt utódainknak változatlan formában meg akarjuk védeni és őrizni” – mondta Pónya Irén, az ellenzők fő szószólója. Rokona, Bogyai Bernadett egy levelet olvasott fel, amelyben egy németországi nő arra figyelmezteti madi sorstársait, hogy a környezetükben található szélturbinák miatt egészségügyi problémákkal küzd a családja. Egy másik személy, az alistáli szövetkezet elnöke kifogásolta a felvilágosítás hiányát, a bősi vízerőműhöz és Csernobilhoz hasonlította a tervezetet.

Az önkormányzatok hajthatatlanok, egységesen támogatják a projektet

László Gábor, Mad polgármestere válaszolt a felvetésekre, mivel szakmai kérdés nem érkezett a hallgatóságtól. Leszögezte, hogy pont azért áll az önkormányzat a szélerőmű park mellett, hogy ne legyen több Csernobil. Úgy véli, a demokartikusan megválasztott önkormányzat egységesen kiáll a beruházás mellett, mert az a lehető legkímélőbb fajtája az energiaelőállításnak. Egy mellette felszólaló helyi képviselővel együtt megegyeztek abban, hogy tudatában vannak a szélturbinák hátrányainak (lehetséges zajhatás, diszkóeffektus, madarak röppályájának megváltoztatása stb.), de több pozitívumot látnak benne. László Gábor emellett arra kérte a beruházót, hogy megvalósulás esetén helyezzenek el a falvak határában mérőműszereket, és ha egészségre káros értékeket mutatnak ki, akkor korrigálják a turbinák működését. A petícióval kapcsolatban elmondta, hogy még egyszer annyi a választópolgár a faluban, mint ahányan aláírták, és azok véleményét sem lehet figyelmen kívül hagyni. Ráadásul, van, akinek anyagi haszna is származik a tervezetből, ugyanis megkötötték a turbinákhoz szükséges területekre szóló bérleti szerződéseket.

A vita valószínűleg tovább gyűrűzik a Dunaszerdahelyi járási községekben. A tervezet egyelőre elbírálás alatt áll a környezetvédelmi minisztérium arra illetékes osztályán, és folyamatban van a területrendezési terv. A szélturbinákat legfeljebb 600 méterre helyezhetnék el a lakott területektől.

JD - Paraméter

  hozzászólás