Megszabadul adósságaitól a kórház

Nullszaldós lesz

Megszavazták a képviselõk, hogy a város 49 százalékos, kisebbségi tulajdonos lesz a dunaszerdahelyi kórházban. Amint arról korábban már tudósítottunk, folyamatban van a Nagyszombat megyei kórházak részvénytársaságokká alakítása. A dunaszerdahelyi regionális kórház és rendelõintézet részvényeit 51 százalékos többségi tulajdonosa a megye lesz, de Tibor Mikuš megyeelnök egyik nyilatkozatában elõrevetített egy harmadik, tõkeerõs partnert is. Részletes elképzeléssel errõl egyelõre azonban nem szolgáltak.

Elsõ lépésben adósságmentesítik a kóházat, éspedig úgy, hogy rövidesen megalakuló megyei kft. veszi át a csaknem 200 milliós tartozást és a felesleges ingatlanokat. A múlt heti ülésen Antal Ágota független képviselõ arról érdeklõdött, milyen kötelezettségeket vállal ezzel magára a város, mennyi pénzzel kell majd az évek folyamán beszállni a kórház fejlesztésébe. A megye ugyanis eddig évente hozzávetõleg ötmillió koronával támogatta a kórházat. Keszegh Pál és id. Hulkó Gábor szerint jelenleg 490 ezer koronával lehet számolni, ami a részvénytársaság törzstõkéjéhez kell.

A mûködési költségeket az egészségbiztosításból és egyéb kórházi bevételekbõl tervezik fedezni. A képviselõk megszavazták Bognár Józsefet és Bulišèák Pétert az új társaság igazgatótanácsába, ezután pedig Pázmány Pétert, Nagy Frigyest, valamint Keszegh Pált a felügyelõtanácsba.

Kusza városkép?

Vita alakult ki némely telekeladás és -rendezés kapcsán. Más-más elképzelése van a város ingatlanvagyonáról a független képviselõknek és más az MKP-s frakciónak. Néhány példa. A magyar gimnázium fenntartója, Nagyszombat megye elcseréli az iskola épülete melletti „barrakkos” területet a sportpálya alatti városi területtel. Ezután a  városi tulajdonba kerülõ ingatlanon Dunaszerdahely önkormányzata parkolót és a Sládkoviè (zsák)utca meghosszabbítását tervezi – tudtuk meg az ülést vezetõ ifj. Hulkó Gábortól. Független képviselõk azt nehezményezték, hogy emiatt kisebb lesz a gimnázium udvara, és a képviselõk döntésükkel újra betonrengeteggel rontják a városképet.  A másik vitatott ügy a még az elõzõ képviselõ-testület által megszavazott Kodály Zoltán Alapiskola mellett létesülõ többfunkciós épület volt. A környék jelenlegi képviselõje, Jarábik Gabriella nehezményezte, hogy az iskola udvarának egy részét a többfunkciós házakkal járó raktárépületek csúfítják majd. Azt már megnyugvással vette tudomásul, hogy a hamarosan kezdõdõ építkezés folytán használaton kívül rekedõ sportpálya átköltöztetésének költségeit – másfélmillió koronát – a beruházó állja. Figyelemre méltó, hogy arra senki nem tett javaslatot – a többfunkciós házak elterjedése óta egyszer sem –, hogy az építtetõ köteles legyen egy bizonyos zöldsávot létesíteni a ház és az utak között.

Egy Nagyabonyi úti telek megvételére három kérvény érkezett a városházára. Keszegh Pál (MKP), a pénzügyi bizottság elnöke elmondta, hogy figyelembe véve a környék telekárait, 1200 koronás eladási árat javasolnak. Jarábik Gabriella (független) megkérdõjelezte, hogy valóban minden beérkezõ kérvényt ki kell-e elégíteni, minden városi területet el kell-e adni, be kell-e építeni. Antal Ágota (független) szerint, ha eladásra kerül sor, legyen meghirdetve pályázaton a telek, így a legjobb áron lehetne értékesíteni, s nem csak a kiválasztottak jutnának hozzá. Nagy Frigyes (MKP) alpolgármester ellenezte a versenyeztetést, mondván, akkor megtörténhetne az, hogy egy ember kezébe kerülne a város, vagy mindig csak a leggazdagabbak jutnának területhez, így pedig mindenkinek esélye van.

Keszegh Pál ismertette a pénzügyi bizottság döntési szempontjait. Úgy vélték, hogy azon a területen elkelnek a szolgáltatások, és a három érdeklõdõ azt tervez. Garay László (MKP) és más képviselõk értetlenül álltak a kérvények felett, azok benyújtói ugyanis mind más nagyságú területet igényeltek. Végül azt szavazták meg, hogy hármuk között lesz versenyeztetve a 961 négyzetméter a Nagyabonyi út és az Átrium sarkán, 1200 koronás kikiáltási árral.

Kilakoltatják az adósokat

A képviselõ-testületi ülésen döntöttek még a városi ingatlanokban bérleti szerzõdés nélkül élõ, nem fizetõ lakosok helyzetérõl. A Lõrincz Gyula utcai panelház hivatalosan 203 lakosának hétmillió koronás köztartozása van. Néhány család kivételével nem fizetik a vizet, a tûvfûtést, a szemétdíjat és a villanyt sem. Az elõterjesztett anyag kidolgozói kijelentik, hogy ez nem romaprobléma, hanem szociális és gazdasági, a városban ugyanis kb. 1500 roma nemzetiségû család él. Akiknek lakásuk van, fizetik is a fenntartási költségeket. Ellenben a Lõrinzc Gyula utca és a Karcsai úti lakások lakói semmilyen hajlandóságot nem mutatnak a fieztésre vagy az együttélési szabályok betartására. Ezért két megoldással próbálkozik a város. Törvényes keretek között kilakoltatnák õket a Pódafai úton épülõ, alacsony konfortszintû lakásokba, vagy Csótfára. A Karcsai úton pedig elzárnák a vizet és helyette kutat fúrnának le. A terv valóra váltása, miután a képviselõ-testület rábólintott a javaslatra, a nyár folyamán megkezdõdik. A fizetõ családoknak más városi lakást biztosítanak.

J. D.