Evidens, hogy Štefanovot, aki az előző miniszter ideje alatt miniszteri alkalmazottként előkészítette azt a bizonyos ominózus szerződést, nem kellett volna kinevezni miniszternek. Senki sem gondolhatta komolyan, hogy valami lényegi változást jelentene személyének fölfelé buktatása. Szóval, a választókat tök hülyének nézték.
Most, amikor Fico menesztette, a kormányfő olyan önelégült képpel tette azt, mintha legalábbis megváltotta volna az országot. Tetézve ezt a megváltási rohamot még melegében vissza is lökte a tárcát az SNS-nek, nevesítve Mikolajnak, aki már iskolaügyi miniszternek is rosszabb, mint a forradalom utáni szlovák történelem eddigi csúcstartója, a szintén SNS-es Slavkovská volt. Két minisztériumot persze könnyebb vezetni, mint egyet? Megint palira vették a választókat.
De három a magyar (?) igazság! Mikolaj iziben belátta, hogy neki ez sok lesz, s hogy tájékozódni sem tudna már választásokig. Szüksége van egy tanácsadóra. Mielőtt elmosolyodhatnánk, már halljuk is: miután Štefanov majd átveszi miniszteri végkielégítését (minő nonszensz, hogy jár neki...), össze sem kell csomagolnia, hiszen a minisztériumban maradhat. Őt kéri fel ugyanis Mikolaj tanácsadónak. Štefanov tehát de facto tovább vezeti a tárcát, miközben Mikolaj majd néha beugrik aláírni és pecsételni. Nesze neked, hülye választó!
Ehhez persze Ficonak egy bíráló megjegyzése sincs, mondván, ez a koalíciós partner és a miniszter ügye. Na ezt a képmutatást tessék felülmúlni! Meg se várja, hogy a többiek ne nézzenek oda, a szemük láttára lép huszárral egyenesen, két bástyával (Štefanov mint az erény, Mikolaj pedig mint a szakmai hozzáértés bástyája) pedig srégvizaví. Nézzük, mit művel, ő pedig ártatlanul értetlen. Miért, mit gondoltak a választók, amikor a parlamenti választásokkor őrá adták a legtöbb voksot?
Megmondjam, ki nézi a választót nagyobb hülyének? Maga a választó!
Hozzászólások