A DACGATE, avagy a futball ócskásai

„Ezenkívül elvonják a figyelmünket olyan dolgokról, amelyekre elsősorban figyelni kellene" – így Chytil, aki nyilvánvalóan a közel-keleti üzletember Khashayar Mohseni és a dunaszerdahely járásbeli magánzó, Antal Barnabás nevében nyilatkozott a médiának. Mintegy azon tények magyarázataként, amelyek szerint a klub illetékesei nem informálták a vonatkozó előírások szerint a Szlovák Labdarúgó Szövetség illetékeseit majdani pénzügyi terveikről. Nem teljesítették továbbá a klub gazdálkodásának kellő átláthatóságát szavatoló könyvvizsgálati feltételeket. Azon túl, hogy átláthatatlan viszonyok uralkodnak a klub és a játékosok kapcsolataiban is. Enyhén szólva estleges tehát a játékosok javadalmaztatása, magyarán, a klub tartozik az általa szerződtetett focistáknak is… Még egyszerűbben szólva és egészében véve, meglehetősen nagy kupi van a klub gazdálkodásában.

Faszikáim,

(értsd, Khashayar Mohseni, Antal Barnus és Chytil urak), nehogymá´ a kapu legyen az okozója, hogy gólt rúgnak bele… Csak nem gondoljátok komolyan, hogy a viselt dolgaitokról származó információk a kiváltó okai azoknak? Vagyis csak azért látszik alpári szélhámoskodásnak, amit műveltek, mert a hülye is látja azt? Csak nem gondoljátok komolyan, hogy néhány húgyagyú fanatikuson, esetleg az általatok pénzelt néhány baromarcú hangadón kívül bárki is megeszi azt a maszlagot, hogy ti a Csallóközbe az első ligás futballt csakis és kizárólag azért „hoztátok el”, hogy a jobb sorsra érdemes DAC-drukkerek boldogabbak legyenek, mint amilyenek nélkületek voltak? Mi van? Hogy a Szlovák Labdarúgó Szövetség sem méltányolja, mennyivel járultok hozzá a legfelsőbb osztály teljesítményéhez? Ugye így kell értelmezni, hogy a rólatok közreadott információk, úgymond zavart keltenek bennetek, elveszik lelkesedő erőtőket és fékeznek titeket mindennapi munkátokban? Az pedig, hogy már unjátok a támadásokat, és majd az idény végén alkottok „álláspontot“, annyit tesz, meg van fenyegetve a csallóközi nép, hogy elhúztok Dunaszerdahelyről a Corgoň Ligás licenszetekkel együtt? Kivált, ha sokat fogja nektek mutogatni az égre tartott középső ujját…? Ejnye már, hát kiket néztek ti hülyének?

A foci ócskásai

Hagyjuk is azonban a kérdéseket, annál is inkább, mert mindegyikre ismert a válasz. Legalábbis azok számára, akik hajlandóak tovább látni a saját lomposuknál és nem nézik sárga-kék szögletzászlónak azt. (Ugye, kedves felbérelt, köménymagos ugatókórus, amely hivatásszerűen üldöz égen földön minden olyan véleményt, ami a DAC önjelölt megváltóiról árnyaltabb, mint az általuk kommunikált kincstári hókuszpókusz.)

Lássuk, mi is lehet valójában a vélhetően végkifejlete felé közeledő DACGATE lényege: Mi lenne, ha nem a pénz?! A zsozsó, a lé…! A Mohseni-féle társaság, amint a világon számos egyéb a fociüzletben utazik. Amelyben vannak dollármilliárdosok, mint például a Chelsea tulajdonosa, Ambramovich. És persze számos Mohseni- és Antal Barnabás-féle „futballócskás”, akik, míg Ambramovich egy fényűző, osztályon fölüli bevásárló központhoz mérhető klubot működtet rendkívüli befektetésekkel, addig a Mohsenik úgy kezelik saját futballklubjaikat, mint egy használtruha-kereskedést. Lehetőség szerint olyan helyszínekre összpontosítanak, ahol a lehető legkisebb befektetéssel a lehető legnagyobb profitot lehet lekaszálni.

Így jutottak el Dunaszerdahelyre is, ahol két évtizeddel ezelőtt vitathatatlanul konjunktúrája volt a futballnak, következésképpen létezik potenciális közönsége. És persze egészséges hiúsággal párosuló vágyakozás, hogy visszatérjen a Csallóközbe a hőn szeretett DAC dicsősége…

Mohseinék, miután több általuk megdézsmált klubnál megfordultak (legutóbb Szencen), új befektető után nézve jutottak el  másodszor(!) Dunaszerdahelyre. Az előző kalandtól annyi különbséggel, hogy ezúttal birtokukban volt egy Corgoň ligás licensz. Annak rendje-módja szerint meg is keresték hát újra Pázmány Pétert, aki anno még polgármesterként úgy gondolta, ha más nem is, de némi politikai haszna mindenképpen származhat abból, ha mintegy cilinderből elővarázsolja a Corgoň ligát. Amit tulajdonképpen ő kótyavetyélt el annak idején, amikor hagyta kiesni a város csapatát az első osztályból.

És lőn, megköttetett a nagy biznisz, amely úgy lett lenyomva a tátott szájú MKP-s városi képviselők és a részben kételkedő közvélemény torkán, hogy Mohseniék évente több mint 80 millió koronát fektetnek majd be az általuk megvásárolt futballklubba. Míg a városi önkormányzatnak ehhez képest csupán pár millióval, mintegy szimbolikusan kell támogatnia azt. És lesz itten ennek fejében Corgoň liga és esti fény!

Hát nem egy tuti üzlet? Hogyne! Leginkább azonban Mohseniék számára volt az, amíg a szóban forgó városi pár millió csörgedezett. Hiszen polgármester-választási kampány zajlott a városban, ugye, és a DAC-ot aduászként használták benne Pázmányék, vagyis az általuk kiszemelt Hájos Zoltán…

Lófasz és esti fény…

Így is volt, dőlt a lé, legalábbis annyi, amennyivel Mohseni és társai saját befeketetések nélkül(!) le tudták zsírozni a bajnokság őszi idényét. Amint a klasszikus használtruha-kereskedők. Ingyen gereblyéztek össze ugyanis egy csapatra való olyan futballistát, főként a közel-keletről, akik az átigazolási időszakban senkinek nem kellettek! Vagyis valójában ingyen jöttek el Dunaszerdahelyre! Olyan ígéretek fejében, hogy ha igyekeznek, akár a Bundesligába is eljuthatnak innét…

Ugye, milyen egyszerű történet ez, amely egyébként bárki számára könnyen olvasható és értelmezhető? Főként így utólag… Amikor immár a városi pénzinjekciók hiányában úgy működik a pályán és a pályán kívül is a DAC, ahogyan működik.

Erről és nem másról szól a menedzser sajtóbeli rinyálása. És DAC holdudvarában sertepertélők egyre-másra szaporodó próbálkozásai, hogy az elmaradt önkormányzati pénzeket máshonnét, néhány gazdag vagy éppen gazdagra játszó csallóközi vállalkozó adományaival váltsák ki…

Ha pedig ez nem jön össze, úgy elhúznak Dunaszerdahelyről a Corgoň-ligás licenszükkel együtt, mint a büdösség…!

Addig is, mivel se pénz, se posztó, vagyis igenis mindössze lófasz és esti fény van – mert ezeknek az álbefeketetőknek eszükben sem volt soha, hogy néhány macán kívül bármit is befektessenek valahová Dunaszerdahelyen – el-elkínlódik még a csapat és persze jobb sorsra érdemes szurkolói is…