Svätopluk a szlovákok királya?

Először keresgéltem a mentő körülményeket Robert Fico számára. Talán többet ivott a tegnapi túrócszentártoni ünnepségen, hiszen azzal kezdte a beszédét, hogy félcipőben érkezett, és bizony nagyon fázik.

Aztán azt is közölte, hogy Jánošík a kormány§nak nagy példaképe. Elképzeltem magamban, hogy szétvetné a közröhej Magyarországot, ha Gyurcsány Ferenc, Orbán Viktor vagy anno, akár Torgyán József is kijelentette volna, hogy Rózsa Sándor a nagy elődjük.

Martinban senki sem röhögött. Igaz, nem is nagyon tapsolt.

Akkor is csak ímmel-ámmal csapták össze meggémeberedett tenyerüket, amikor a miniszterelnök arról beszélt, hogy a nagymorva birodalomban valójában „régi” szlovákok, tehát nem szlávok éltek, következésképpen Svätopluk tekintendő a szlovákság első királyának. Állítsunk hát neki szobrot Pozsonyban. Miért ne, ha a magyaroknak lehet Szent Istvánjuk, a cseheknek meg Szent Venceljük – hergelte Fico önmagát és a mintegy ezer hallgatóját.

Ekkor értettem meg, hogy a szlovák kormányfő nem alkalmazott alkoholos beöntést a beszéde előtt. Amit mondott, az sajnos, a tudatos, nacionalista kormánypolitika, részben pedig pártstratégia része.

Tudományos érvekkel könnyű megcáfolni a kormányfő elmeszüleményét. Dušan Kováč és más neves történész sokszor és ma ismét leszögezte, hogy a nagymorva birodalomban szlávok és nem „régi” szlovákok éltek, a nyelvük sokkal inkább az oroszhoz és az ukránhoz állt közelebb, mint a mai szlovákhoz. A szlovákság önmeghatározásának kezdetei leginkább a 13.századra tehetők, nemzeti identitásuk kialakulása pedig hat évszázaddal későbbre, amikor Anton Bernolák meg Ľudovit Štúr megteremtette az irodalmi szlovák nyelvet. Ezek a tények, amelyeket egyetlen tisztességes régész és történész sem cáfol.

Természetesen akadnak áltörténészek a Matica slovenská egykor tekintélyes kulturális, ma nacionalistává züllő szervezetben, akik nem restek a legkülönbözőbb történelemhamisítással traktálni a politikusokat és másokat. Mielőtt elítélnénk őket, azért ne feledjük: tüsténkednek hasonszőrű magyar álnokok és dilettánsok is, akik a rovásírást akarják bevezetni vagy például a sumér-magyar ősi szálakat felmutatni. Szerencsére, a magyar politikusok többsége nem dől be nekik.

Nem úgy, mint Robert Fico, aki ebben a vonatkozásban nem különb Ceausescunál. A román diktátor ugyebár a dákóromán elméletet hirdette, feltúratta Kolozsvár belvárosát is, ahol Mátyás király szobra állt, viszont dákoktól származó leletet az istennek sem talált. Fico sem tud felmutatni egyetlen tudományos érvet sem arra nézvést, hogy Svätopluk szlovák király lett volna.

Őt azonban nem a tudomány érdekli, hanem a hatalom. Nyilván úgy gondolja, hogy a magyarellenességgel párosuló mélynemzeti melldöngetésével és hőbörgéseivel még több hívet szerez a kormánya, s lehetőleg a Smer számára is. „Klasszikus nacionalista eszközeivel Fico sikeresen versenyez Ján Slotával, aki mindezt primitívebben, a kormányfő pedig valamivel kifinomultabban nyilvánul meg“ – nyilatkozta Miroslav Kusý neves szlovák politológus.

Nem lesz könnyű szembeszállni Robert Fico törekvéseivel, nacionalista vonalvezetéseivel. Szeretnék bízni a szlovákság többségének józanságában. Akik talán belátják, hogy ilyen fantazmagóriák leginkább a tizenkilencedik században vagy még korábban születtek. A mai Európában, különösen az unióban naftalinszagúak.

Ha így lenne, akkor Svätopluk, akár a sírásója is lehetne Robert Ficónak.

Ha a szlovákok többsége valóban igy gondolná...

  hozzászólás