Tudósok és diákok Vámbéry életművéről

DUNASZERDAHELY – Az elmúlt hét végén tartották meg a VI. Nemzetközi Vámbéry Konferenciát, amelynek védnöke Pálinkás József, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke volt.

A városháza dísztermében számos érdekes előadás hangzott el. Hazai György akadémikus a Tahir-i Üngürüs című török krónikát mutatta be. A tanácskozás további témái voltak: a Nagy Szülejmán szigetvári hadjáratához kapcsolódó levelek a bécsi Staatsarchivban, Zrínyi Miklós a Szapolyai János és Habsburg Ferdinánd közötti küzdelmek korában, iszlamisták a pakisztáni politika színpadán, Jeruzsálem, a szent város szerepe a palesztin radikális mozgalmak képi világában, az iszlám elleni harc és a hivatalos iszlám Közép-Ázsiában a Szovjetunió idején és mások. Többek között  a magyar őshazakutatás kérdései, a honfoglaló törzsek azonosításának régészeti szempontjai és a keleti vallásokról szóló XIX. századi valláspolitikai viták.

A konferencián átadták a 2008. évi Vámbéry-díjat, melynek tulajdonosa Vásáry István turkológus, történész lett (nevezett más elfoglaltsága miatt nem volt jelen a tanácskozáson). Vásáry István 1945-ben született Budapesten. 1996-tól az ELTE Török Tanszékének professzora, 2006-tól az Orientalisztikai Intézet igazgatója. A Magyar Köztársaság isztambuli főkonzula (1990--91), ankarai (1991--95), majd teheráni nagykövete (1999--2003) volt. A középkori keleti történelem szakértője, a Vámbéry Polgári Társulás Kutatótanácsának elnöke. 

A szervezők értékelték „A jövő keletkutatói Vámbéry nyomában“ című középiskolai pályázatot, amelynek nyertese a dióspatonyi illetőségű Gálffy Balázs, a dunaszerdahelyi Vámbéry Ármin Gimnázium harmadikos diákja lett a Kurdok - a világ legnagyobb ország nélküli nemzete című dolgozatával. 

A zárszóban Hodossy Gyula, a Vámbéry Polgári Társulás igazgatója örömmel állapította meg, hogy „Dunaszerdahely városa az elmúlt évtizedben a magyarul beszélő Kelet- és Vámbéry-kutatók otthonává vált“. Múlt csütörtökön két frissen megjelent Vámbéry-kötetet mutattak be a nagy magyar kutatóról elnevezett irodalmi kávéházban. „Az első – címe: A becsvágy igézetében – ugyan nem közvetlenül Vámbéry tollából származik, és nem Vámbéryról szól, de a szellemét éleszti föl“ – mondta el Krasztev Péter, a Magyar Köztársaság Kulturális Intézetének igazgatója a tavalyi szakmai összejövetel előadásait tartalmazó konferenciakötetről. A másik kötet, melynek címe A magyarság bölcsőjénél, a Lilium Aurum Kiadó Vámbéry Könyvek sorozatának nyolcadik opusa.

(lel)

Sorry, flash is not available.

Hirdetés