SZÍRIA: Aszad szabadon gyilkolhat - Oroszország és Kína megvétózta az ENSZ BT határozatát

A közép-szíriai Homsz városában végrehajtott gránátvetős támadás a közel tizenegy hónapja tartó kormányellenes felkelés eddigi legvéresebb epizódja.

A nyugati és arab országok által támogatott BT-javaslat a hatalomból való távozásra szólította volna fel Bassár el-Aszad elnököt. A 15-tagú testület többi tagja igennel szavazott.

Kevéssel a szavazás előtt Barack Obama amerikai elnök azonnali lemondásra szólította fel Aszadot, és sürgette a világszervezetet, hogy tegyen lépéseket a szíriai rezsim "könyörtelen kegyetlensége" ellen. Susan Rice amerikai nagykövet utóbb kijelentette: "undorodik" az orosz és a kínai vétótól, és úgy fogalmazott, hogy minden további vérontás az oroszok és a kínaiak kezéhez fog tapadni - jelentette Pogár Demeter, az MTI washingtoni tudósítója.

Nyugati és arab vezetők az elmúlt napokban példátlan nyomás próbáltak gyakorolni Aszad vétóval fenyegető szövetségesére, Oroszországra, hogy engedje elfogadni a határozatot. Hillary Clinton amerikai külügyminiszter azonban az orosz partnerével, Szergej Lavrovval folytatott müncheni megbeszélése után szombaton azt mondta, képtelenség volt konstruktív együttműködést elérni, annak ellenére, hogy a tervezet teljességgel kizárta a katonai intervenció Moszkva által hevesen ellenzett lehetőségét.

Kettejük tárgyalásai után Moszkva bejelentette, hogy Lavrov Szíriába utazik kedden a külföldi hírszerzés főnökével, Mihail Fradkovval együtt, hogy Bassár el-Aszad szíriai elnökkel tárgyaljon.

Az ENSZ BT egyetlen arab tagja, Marokkó nagykövete, Mohamed Loulicski, "mély sajnálatát és csalódottságát" fejezte ki az orosz-kínai együttes vétó miatt. Gérard Araud francia ENSZ-nagykövet azt mondta: "szomorú nap ez" a tanács, minden szíriai és a demokrácia számára egyaránt. E lépéssel Moszkva és Peking "az elnyomás politikájának bűnrészesévé vált".

Diplomaták szerint előre látható volt Kína és Oroszország együttszavazása, miután amerikai és európai tisztségviselők visszautasítottak egy sor orosz módosítási kísérletet, amelyeket Susan Rice amerikai nagykövet "elfogadhatatlannak" minősített.

Az Oroszország által megfogalmazott módosító javaslatok megosztották volna a felelősséget a mostanra közel hatezer halálos áldozatot követelő erőszakért a szíriai ellenzék és a kormány között. A nyugati államok, amelyek egyértelműen a szíriai vezetést okolják az öldöklésért, elvetették ezt a megközelítést. Moszkva elutasította azt a követelést is, hogy a szíriai kormány vonja ki erőit a városokból.

A szavazást megelőzően nyugati diplomaták úgy nyilatkoztak, hogy egy vétó az orosz külpolitika "újraputyinizációjának" jele lesz - arra utalva, hogy Vlagyimir Putyin miniszterelnök a márciusi elnökválasztáson visszatér az államfői posztra.

Néhány órával korábban az orosz fél azt mondta, a határozat "nem reménytelen", de meg kell változatni annak szövegezését, hogy elkerüljék "az állásfoglalást egy polgárháborúban". Szergej Lavrov külügyminiszter a Münchenben zajló 48. nemzetközi biztonságpolitikai konferencián azt mondta, hogy a határozat túl kevés követelést támaszt az Aszad elnök rezsimét támadó fegyveres csoportokkal szemben. Moszkva amiatt is aggódik - fűzte hozzá -, hogy a tervezet előre eldöntöttnek veszi a szíriai politikai erők közötti párbeszéd kimenetelét.

Alain Juppé francia külügyminiszter tömegmészárlásnak és az emberiesség elleni bűncselekménynek nevezte a pénteken elkövetett homszi támadást. Egyúttal arra figyelmeztette Moszkvát, hogy "súlyos történelmi felelősség" terheli majd azokat, akik ilyen körülmények között megvétózzák a BT határozatát. Törökország cselekvésre sürgette a világszervezetet.

A tunéziai elnök szombaton bejelentette, országa megszakítja kapcsolatait a Bassár el-Aszad elnök vezette szíriai kormányzattal; nem sokkal később a térség többi országát is erre szólította fel az Arab Liga parlamenti bizottsága, az úgynevezett Arab Parlament.

Az Emberi Jogok Szíriai Megfigyelő Központja (SOHR) és a Helyi Koordinációs Bizottságok nevű szervezet hajnalban 240-260 halálos áldozatról és mintegy 500 sebesültről számolt be Homszból. Mintegy 140 ember a város al-Halidíja kerületében vesztette életét. A tüzérségi tűz legalább 36 házat földig rombolt. Közleményében a SOHR felszólította Szíria lakosságát, vonuljon az utcára és lázadjon fel a rendszer ellen, amely "valóságos mészárlást hajt végre ezekben a pillanatokban Homszban". A SOHR szerint a kormányerők olyan ellenzéki tüntetőkre nyitottak tüzet, akik azért vonultak az utcára, hogy megemlékezzenek azokról a tízezrekről, akik 30 évvel ezelőtt vesztették életüket, amikor az akkori elnök, Háfez Asszad - Bassár el-Aszad hivatalban lévő államfő apja - Hama városában leverte a Muzulmán Testvériség iszlamista szervezet felkelését.

Szíriaiak egy csoportja megostromolta, feldúlta és részben felgyújtotta Szíria kairói nagykövetségét szombatra virradóra, tiltakozásul a hazájukban történt legújabb vérontás miatt. Tüntetések voltak Szíria londoni, berlini, athéni és washingtoni nagykövetségénél is. Londonban öt tüntetőt őrizetbe vettek, mert egy időre behatoltak a szíriai nagykövetségre. Berlinben tüntetők szintén behatoltak a szíriai nagykövetségre és némi anyagi kárt okoztak.

Szíria kairói nagykövetségénél szombat reggel már nyugodt volt a helyzet, az épületet egyiptomi rendőrök őrizték.

MTI/para