Diplomáciai ügyetlenség Sólyom látogatása, de Gašparovič reakciója is

Julian Pänke meggyőződésének adott hangot, hogy megfelelő politikai lépésekkel ez a feszültség mérsékelhető és ezt - azaz a Budapest és Pozsony közötti közeledést - várja a két ország miniszterelnökének szeptember 10-re tervezett találkozójától. A társaság szigorú semlegességét hangsúlyozva a szakértő úgy ítélte meg, hogy Sólyom László magyar államfő szlovákiai beutazásának megakadályozása a pozsonyi kormány részéről minden kétséget kizáróan jogsértés volt. "Ezt egyértelműen le kell szögezni" - fogalmazott Pänke, utalva arra: Az Európai Unióban semmilyen körülmények között sem fogadható el, hogy egy tagállam egy másik tagország elnökének látogatásával kapcsolatban ilyen drasztikus lépésre szánja el magát.

A DGAP szakértője ugyanakkor támogatásáról biztosította a szlovák fél álláspontját, úgy ítélve meg: nem helyes, hogy a magyar állam legfőbb közjogi méltósága a magyar nemzeti ünnepen - vagy az ünnepnap közvetlen közelében - immár nem először a szlovákiai magyar kisebbséghez közel álló helységet keres fel. "Ezt diplomáciai ügyetlenségnek tartom" - fogalmazott Julian Pänke. Szlovákia - mint utalt rá - Magyarországgal ellentétben nagyon fiatal állam, az államiság alapjában véve 1993-ban kezdődött, ezért minden, a nemzetiségeket érintő kérdés jóval nagyobb érzékenységet vált ki, mint a nyugat-európai országokban. Mindez szavai szerint a hosszú közös történelemre is visszavezethető, amelynek jelentős része igen fájdalmas a szlovákok számára. "A magyar köztársasági elnök helyében nem hagytam volna magam rábeszélni arra, hogy Szent István szobrának avatásán egy túlnyomóan a magyar kisebbség által lakott szlovák városban ezen a napon vegyek részt" - jelentette ki Julian Pänke. A szóban forgó nappal kapcsolatban a szakértő nyomatékosan a magyar nemzeti ünnepre utalt, egyszerűen "badarságnak" nevezve azt a szlovák indokot, amely a látogatás elutasítása kapcsán a hajdani Varsói Szerződés tagállamai - köztük Magyarország - 1968-es csehszlovákiai évfordulójáról beszélt. "Nem is tudom, hogy Gašparovič elnök úr számára hogyan is támadhatott az az őrült ötlet, hogy az 1968 augusztusi bevonulást a szoboravatással hasonlítsa össze" - fűzte hozzá, mindezt hasonló "diplomáciai ügyetlenségként" említve, mint a látogatás időzítését.

A közelmúltban elfogadott szlovák nyelvtörvénnyel kapcsolatban a szakértő azt hangoztatta, hogy nem ismeri annak jogi vetületeit, annak kapcsán csak szlovák benyomásokkal, illetve értékelésekkel találkozott. Ezek alapján úgy ítélte meg, hogy a szlovák lakosság többsége a nyelvtörvény, illetve az abban foglalt radikális szabályozások ellen van. "A legtöbb szlovák, akivel beszéltem, nem tartotta helyénvalónak a törvényben foglaltakat és ugyanez vonatkozott a tankönyvekkel kapcsolatos, a magyar elnevezéseket érintő szabályozásokra is" - jelentette ki Pänke, hozzátéve: erre is az vonatkozik - mint a konfliktus többi területére -, hogy a vitát mielőbb indulatoktól mentessé kell tenni.  

A szakértő úgy vélekedett, hogy a kialakult feszültség nem kizárólag kétoldalú ügy, ugyanakkor azzal sem értett egyet, hogy a konfliktus megoldását kizárólag az Európai Uniótól kellene várni. Ez utóbbi kapcsán annak a nézetnek adott hangot: Brüsszel nem is érti igazán, hogy a két országban milyen a helyzet és ezért nem rendelkezhet megfelelő érzékenységgel a feszültség kezelésére. Fontosnak nevezte ugyanakkor, hogy az Európa Tanács foglalkozzon a kisebbségek helyzetével és ehhez megfelelő eszköztárral rendelkezzen. Másrészt pedig megfontolásra érdemesnek minősítette Bugár Béla javaslatát, hogy egy semleges, mindkét fél által elismert és elfogadott személyiséget - lehetőleg Ausztriából - kérjenek fel közvetítésre. A kisebbségi biztos tisztségének létrehozását viszont elvetette, úgy vélekedve: nem reális az, hogy két ország közötti kisebbségi problémát egy külső személyre bízzanak, utalva arra, hogy végső soron az adott két  állam belügyéről van szó. Szlovákia - de Románia is - minden bizonnyal egy ilyen javaslat ellen szavazna - fogalmazott a szakértő.

Németország álláspontjával kapcsolatban elismerte, hogy Berlin a két ország konfliktusával kapcsolatban mindeddig meglehetősen visszafogott magatartást tanúsított. Mindezt azzal magyarázta: a kormány nem kívánta élezni a feszültséget azzal, hogy kiáll egyik vagy másik fél mellett. Ahhoz azonban hivatalos nyilatkozatok hiányában sem fér kétség, hogy a német fővárosban - csak úgy, mint a többi uniós tagállamban - az államfői látogatás megtiltását alapvető jogsértésnek tekintik - jelentette ki a DGAP szakértője.

Pänke úgy  vélte, hogy a szlovákiai magyar és a szlovák lakosság közötti viszony egyáltalán nem olyan rossz, mint azt a politikusok Pozsonyban és Budapesten sugallják. A most elfogadott nyelvtörvény kapcsán utalt ugyanakkor arra, hogy a Fico kormány hatalomra kerülése, a szélsőséges nemzeti párttal  kötött koalíció óta a helyzet  feszültebbé vált. Ezért van szükség  valamennyi felelős politikus részéről az indulatok mérséklésére és annak megakadályozására, hogy a kisebbségi kérdést mind a szlovákiai, mind a magyar politikusok a közelgő választások kapcsán a polarizáció és ezáltal a szavazatszerzés eszközeként használják fel.

MTI/para