A magyar nyelvalap ugyanolyan butaság, mint a nyelvtörvény

A nyelvalap létrehozása nem azért rossz, mert beavatkozást jelentene Szlovákia belügyeibe, ahogy azt a szlovák kulturális tárca állítja, amely a botrányt a nyelvtörvény módosításával kiprovokálta, és amely szüntelenül ismétli azt a hazugságot, hogy a jogszabály nem érinti a nemzeti kisebbségek nyelvét. Budapestnek joga van beleszólnia a törvénybe és törődnie az itteni magyar kisebbséggel ugyanúgy, ahogy azt az emberi jogi problémák esetében az Egyesült Államoktól kezdve egészen az EBESZ-ig sokan mások is teszik - mutat rá Peter Morvay, a szerző.

"Az a mód, amelyet Magyarország nem első ízben választott, azonban szerencsétlen és nem vezet eredményre. Szlovákia nem egy észak-koreai típusú diktatúra, és bár a nyelvtörvény lényegét tekintve nem jó, egy szomszédos és partnerország nem támogathatja megsértését. Az a politikai kötelezettségvállalás azonban, hogy a törvény megsértéséért járó pénzbüntetéseket átvállalják, közvetett támogatást jelent a törvény megsértéséhez és annak megkerüléséhez" - állítja Morvay.

Szerinte a nyelvalap működtetésének szabályai olyan homályosak, mint a nyelvtörvényé. Míg a nyelvalapot kezelő civilek azt állítják, hogy a pénzt elsősorban jogsegélyezésre fogják felhasználni, s csak végső esetben büntetések ellentételezésére, a magyar kormány képviselői pont az ellenkezőjét állítják. A politikai marketing szempontjából nyilván hálásabb a szenvedő testvérek közvetlen megsegítése, mint valamiféle vita a törvény értelmezéséről. Nyilván ezért javasolta ezt a Fidesz már a tavalyi évben.

"A Bajnai-kormány csapdába esett, olyan kötelezettséget vállalt a magyar állam nevében, amelynek mértékét nehéz megbecsülni. Ez a kötelezettségvállalás ráadásul a kisebbségi nacionalisták politikai játékainak a túszává is tette, nekik ez a választás előtt szintén nagyon jól jött" - zárja kommentárját a Sme.

MTI/para