Mit ad és mit vesz el az állam?

Emelték a családi pótlékot

2004 szeptembere óta most először emelték a családi pótlék összegét. Ezt a támogatási formát kb. 700 ezren használják ki az országban, összege egy gyermekre 100 koronával (3,32 euróval) emelkedett és havonta 640 koronát (21,25 euró) fog kitenni. Ezentúl évente januárban valorizálni fogják az összeget, mert a családi pótlékot a létminimumhoz igazítják.

Második és harmadik gyerek után is jár a „kocsipénz”

Gyermek születésekor a családoknak az állam egyszeri támogatást nyújt, amelynek összege 4560 korona (151,37 euró), ez az ún. kocsipénz. Ehhez jön még az első gyermek születésekor járó támogatás, amelynek összege 20 440 korona. Ezentúl mindkét összeg (összesen 25 ezer korona, azaz 829,85 euró) jár a második és a harmadik gyermek után is. Abban az esetben, ha a gyermek megéri minimum a 28 napot és a korábban született gyermekek nem nevelkednek gyermekotthonban. Ha a szülők nem a gyermekekre költik a támogatást, vagy azok nem járnak rendszeresen iskolába, akkor a támogatást a szülő helyett a községi hivatal veszi fel, és a gyerekre fordítja az összeget. Az állami juttatások kifizetése évente nagyjából félmilliárd koronába kerül. A szociális minisztérium arra számít, hogy 18 ezer második és 6200 harmadik gyermek esetében kell folyósítani a támogatást.

Bevezették a GYED-et

A gyermekgondozási segélyen (GYES) kívül – amelyet a köznyelv anyaságinak nevez – bevezetésre került a gyermekgondozási díj (GYED). Ennek nagysága megegyezhet a GYES-sel, ami januártól 158,7 euró (4780 korona). GYED-et akkor igényelhetünk, ha visszatérünk a munkahelyünkre a gyermek hároméves kora előtt és a gyereket óvodába, bölcsődébe vagy más személy felügyeletére bízzuk. Ki kell mutatni a gyerekre fordított összeget, különben csak annak 25 százalékát, 39,67 eurót (1195 korona) kapjuk meg. Akkor is megkaphatjuk a maximális összeget, ha rokon vagy nagyszülő vigyáz a gyerekre, de csak abban az esetben, ha kiváltja vállalkozási engedélyét, ez viszont kötelezettséggel és kiadással jár (adóbevallás készítése, járulékelvonások fizetése). A törvény hozadéka, hogy ezentúl a munkába álló anyák is kaphatnak anyaságit; a GYES ugyanis csak addig járt, amíg az anya otthon volt a gyermekkel. A GYED előnye, hogy minden háromévesnél fiatalabb gyermek után jár, míg a GYES gyermekek számától függetlenül csak havi egy segélyt jelent.

További változás a gyermekgondozási segélyen lévő anyáknak, akik alkalmazottak vagy vállalkozók voltak, mielőtt szülni mentek, hogy az állam ezentúl fizeti utánuk a nyugdíjbiztosítást. Szülés után 15 helyett 45 nap áll a kismamák rendelkezésére, hogy jelentkezzenek a nyugdíjbiztosításra.

Szociális ösztöndíj

Január elsejétől nem kötik a gyerekek tanulmányi átlagához a motivációs ösztöndíjat, ami azoknak a családoknak jár, akik szociálisan hátrányos helyzetben élnek. Eddig csak azoknak járt a teljes összeg – 500 korona (16,6 euró) –, akiknek a tanulmányi átlaga 1,5 volt. Ezentúl egyetlen feltétele a támogatásnak a rendszeres iskolalátogatás. A tanulmányi átlagot azért törölték a feltételek közül, mert sok roma szülő csak a jobb jegyek érdekében adta speciális iskolába gyerekét.

Növekvő bérek és járulékterhek

2009 januárjától 8900 koronára (295,5 euró) emelték a minimálbért 8100 koronáról. Ekkora emelést csak egy rendkívüli törvénymódosítás tett lehetővé a Fico-kormánynak (ezentúl a minimálbért a kormány határozza meg). Ez tisztán havi 693 korona emelést jelent. A legkisebb órabér 51,15 korona (1,69 euró) lesz. Mivel társadalom- és egészségbiztosítási járulékok nagysága jelenleg a minimálbértől függ, magasabbak lesznek a vállalkozók által fizetendő elvonások, és emelkednek a munkaadók költségei.

Drágább biztosítás

A Szociális Biztosítóba fizetendő havi elvezetések emelkedtek a minimálbér emeléséhez mérten. A legkisebb fizetendő összeg 97,80 euró havonta (2946 korona). Eddig 2686 korona volt. Ebből a betegbiztosítás 4,4 százalék, a nyugdíjbiztosítás a minimális kivetési alap 18 százaléka, a rokkantsági biztosítás 6 százaléka, a szociális alap 4,75. A maximális járulékösszeg 812,90 euró (24 489 korona). Az egészségbiztosítóknak kötelezően fizetendő havi összeg egyéni vállalkozóknak legalább 41,37 euró (1246 korona), nem regisztrált munkanélkülieknek 26,74 euró (806 korona).

Januártól emelt nyugdíjak

A szociális biztosításról szóló törvény módosítása következtében júniusról januárra hozták előre az évi nyugdíjemelést. A nyugdíjak 6,95 százalékkal növekednek, ami maximálisan 21,71 eurót (654 korona) jelent.

Nyugdíjasotthon-választás

Ezentúl nem a személy maga vagy a hozzátartozók, hanem a polgárok helyett a községi vagy városi hivatalok fogják eldönteni, hogy mely nyugdíjasotthonba költözhetnek be az idős emberek. A községek kötelesek először az általuk vagy a megye által fenntartott intézménybe utalni az illetőt, csak ha nincs ott hely, akkor dönthetnek más körzet vagy magántársaság intézménye mellett. A nyugdíjasoknak az önkormányzatoknál kell kérvényezniük a rászorultsági elbírálást. Ha nem ért egyet azzal, amely intézményt a hivataé kijelöl a számára, és saját bevallása szerint dönt, akkor az illető nem kap támogatást. Az önkormányzatoknak kötelességük helyet találnia a kérelmezőnek.

(csak)