A Csallóköz 11. száma (2008)

Mező Ani­kó oszt­rák dup­lá­ja

Tá­mad­na­k a bősi (kis)tig­ri­sek

A mi­nap négy dél-szlo­vá­ki­ai bir­kó­zók­lub kép­vi­selői tör­té­nel­met ír­tak, hi­szen idősebb So­ós Ta­más, a so­mor­jai Gla­di­á­tor tiszt­ség­vi­selőjé­nek kez­de­mé­nye­zé­sé­re me­ga­la­kult a csal­ló­kó­zi bir­kó­zó­li­gá­ra ke­resz­telt után­pót­lás ko­rosz­tá­lyú négy­for­du­lós csa­pat­ver­seny.  

Hat DAC-du­gó a főpró­bán

Az idény­nyi­tót me­gelőző főpró­bán az V. li­ga dé­li cso­port­já­ban köz­remű­ködő vá­ga­i­ak el­len lé­pett pá­lyá­ra a DAC. A má­tyus­föl­di­ek el­le­ni ta­lál­ko­zón hat gólt sze­rez­tek a du­na­szer­da­he­lyi­ek.  

Zo­bo­ral­ji far­san­gok­ról

Du­na­szer­da­he­lyi be­ru­há­zó

Alá­í­rásgyűjtés ma­gyar püs­pö­kért

KOMÁROM/POZSONY – Nyílt le­vél­ben fe­jez­ték ki ag­go­dal­mu­kat és elé­ge­det­len­sé­gü­ket a szlo­vá­ki­ai ma­gyar pa­pok és hívők a ró­mai ka­to­li­kus egy­ház­me­gyék új fe­losz­tá­sa mi­att.  

Akkor puncs van?

Ta­pasz­ta­lat­ból mon­dom, a puncs messziről ke­rül­ni va­ló, édes­kés, aro­más, nőies ital, amit leg­fel­jebb ka­rá­cso­nyi ki­ra­ko­dó­vá­sá­ro­kon kon­zu­mál fér­fi­em­ber. Azt is le­gin­kább Bécs­ben, mert Pes­ten, a Vö­rös­marty té­ren an­nak csak för­tel­me­tes után­za­ta­i­val (pancs­puncs) bó­dít­ják a stan­dok kö­zött téb­lá­bo­ló so­ka­dal­mat.  A jobb fér­fi­gyo­mor te­hát nem is bír­ja so­ká­ig a pun­csos émely­gést, s amint te­he­ti, hely­re­i­ga­zí­tás­képp le­küld utá­na egy kö­ze­pes ki­süs­tit, majd még egy na­gyob­bat a biz­ton­ság ked­vé­ért. Rá egy két­te­nyér­nyi fok­hagy­más ci­gány­pe­cse­nyét, fosz­lós ke­nyér­rel, ubor­ká­val. A Tö­ki pom­pos­ra rá se néz a ko­moly em­ber, mert az a puncs­nak a föl­buj­tó­ja.  

Vers- és prózamondók a járási fordulóban

A múlt hé­ten, csü­tör­tö­kön zaj­lott a XVII. Tom­pa Mi­hály Vers- és Pró­za­mon­dó ver­seny já­rá­si for­du­ló­ja a du­na­szer­da­he­lyi művelődé­si ház­ban. Itt az első há­rom ka­te­gó­ria het­ven­há­rom részt­vevője küz­dött meg egy­más­sal a ke­rü­le­ti to­vább­ju­tá­sért.  

A kul­lancs­csí­pés le­het­sé­ges kö­vet­kez­mé­nyei 1.

A ta­vasz be­kö­szön­té­vel egy­re több időt töl­tünk a zöl­dülő ter­mé­szet­ben. Erdőt-mezőt jár­va oly­kor-oly­kor az egész­sé­günk­re ká­ros „po­tya­u­ta­so­kat” is fel­szed­he­tünk. A bőrünk­be be­le­fú­ró­dó vér­szí­vó kul­lancs ve­sze­del­mes be­teg­sé­gek kó­r­o­ko­zó­it jut­tat­hat­ja be tes­tünk­be. Ezen be­teg­sé­gek egyi­ke az ún. ta­va­szi-nyá­ri agy­velőgyul­la­dás. Bár rit­ka meg­be­te­ge­désről van, sú­lyos kö­vet­kez­mé­nyei mi­att ér­de­mes ró­la tud­ni, an­nál is in­kább, mert ma már lé­te­zik védőol­tás e be­teg­ség el­len.  Bár az agy­velőgyul­la­dást oko­zó ví­rus a nyers kecs­ke­tej me­gi­vá­sá­val is be­ke­rül­het az em­be­ri test­be, a fertőzés leggya­ko­ribb mód­ja mé­gis a kul­lancs­csí­pés. Elsősor­ban a nap mint nap az erdőben dol­go­zó fa­vá­gók, er­dé­szek van­nak ki­té­ve a fertőzés ve­szé­lyé­nek, de az erdőt já­ró tu­ris­ta vagy va­dász is „össze­szed­het” egy-két kul­lan­csot.  

Ünnepváró húsvét előtt