"Minden generáció a legfejlettebbnek minősíti magát - a történelem igazolja, hogy nem így van"

DUNASZERDAHELY – 2006 óta hagyományosan a városban felállított emlékmű előtt emlékeznek meg a náci népirtás roma áldozatairól.

Paraméter-felvétel
Miroslav Pollák
Paraméter-felvétel

Idén is a Romológiai Intézet szervezésében, a városi hivatal támogatásával valósult meg a megemlékezés csütörtökön délután.

A hivatal nevében Takács Tímea elmondta, hogy a holokauszt roma áldozatairól 1972 óta a Cigány Világszövetség párizsi kongresszusának határozata alapján emlékeznek meg világszerte. "A nácik által meggyilkolt félmillió cigány közül 23 ezren haltak meg Auschwitzban, sokan orvosi kísérletek áldozataként. A fasiszta Németországban 1935-ben elfogadott állampolgársági törvény a zsidók mellett a cigányokat is kirekesztette. 1938-ban egymást követték a romákkal szembeni intézkedések" - fejtette ki. Hozzátette, hogy 1944 júniusában már nagy számban kerültek különböző német megsemmisítő táborokra. Auschwitzban a romák számára külön családi tábort állítottak fel. Himmler 1944 nyarán adott parancsot az auschwitzi cigánytábor likvidálására. A tábor likvidálása előtt 2000 még munkaképes cigányt más táborokba szállítottak át, a többieket, mintegy 4 ezer embert augusztus 2-án gázkamrába terelték. Becslések szerint a holokauszt során a kétmilliós európai cigányság 10-30%-át gyilkolták meg. A szlovák lakosság hozzáállása a rendelkezések ellenére nem volt mindenhol egyforma. A Szlovák Nemzeti Felkelés leverése után kezdődött el a roma lakosság meghurcoltatásának és üldöztetésének legkegyetlenebb korszaka. 1944 őszétől 1945 tavaszáig a speciális SS egységek Szlovákia különböző részein végezték ki tömegesen a romákat. Felsővámos és Nyárasd határában 60 romát végeztek ki. Ennek emlékére emelték Dunaszerdahelyen a roma holokauszt emlékművet 2006-ban.

Ravasz József, a Romológiai Intézet vezetője beszédében kijelentette, "törődni kell az új roma generációval, akik majd megtesznek mindent annak érdekében, hogy a roma nemzet e bonyolult két évtized után magára találjon, bátran vállalja identitását és végre elkezdje intézményrendszerének kiépítését". Aláhúzta, hogy "történelmünk sokféleképpen magyarázható, de indoeurópaiként otthon érezzük magunkat Európában". Kacz Katalint, a Jeruzsálemi Egyetem tanárát idézve beszédét azzal zárta, hogy "a múltba nézni akkor van értelme, ha tanulunk belőle".

Az eseményen beszédet mondott továbbá Miroslav Pollák romaügyi kormánybiztos is, aki hangsúlyozta, hogy a roma a legsérülékenyebb és a legvitatottabb kisebbség manapság. Ugyanakkor - mint mondta - emlékezni kell más népirtásokra is, ellenkező esetben ugyanis semmit nem teszünk azért, hogy érzékenyebben álljunk ezekhez az eseményekhez, márpedig ez az alapja annak, hogy egyfajta prevenciót építsünk ki e téren. "Minden generáció a legfelvilágosultabbnak, legfejlettebbnek és legtökéletesebbnek minősíti magát, ám éppen a történelem igazolja, hogy ez nem így van" - közölte. Szomorú példaként említett egy nyugat-szlovákiai várost, ahol egy rendkívüli képviselő-testületi ülés keretén belül szót kapott egy asszony, aki azt javasolta, hogy "szabaduljanak meg a romáktól", és ezért vastapsot kapott, majd csatlakozott ehhez az egyik helyi képviselő is, és őt is megtapsolták. "Figyelmeztetni kell őket arra, hogy így kezdődtek az elmúlt század nagy népirtásai is" - szögezte le.

Az A. Nagy László által vezetett kisebbségügyi kormánybiztos hivatalát Mičúch Ildikó képviselte a megemlékezésen. "A személyek és csoportok elleni faji, vallási, nemi, nemzeti, etnikai hovatartozáson, vagy szexuális irányultságon alapuló megkülönböztetést számos nemzeti, emberjogi egyezmény és nemzetközi törvénykezés tiltja, a kisebbségek viszont hagyományosan megkülönböztetés áldozatai. Vajon a megemlékezésen túl megteszünk-e mindent, hogy a rasszizmus, a fajgyűlölet soha többé ne indíthasson el olyan folyamatot, amely az emberek kirekesztéséhez, önbíráskodáshoz, vagy gyilkoláshoz vezethet..." - emlékeztetett. Figyelmeztetett, hogy az önbíráskodók, gyűlöletkeltől a mai napig köztünk vannak és békétlenséget teremtenek ott is, ahol azelőtt az nem volt tapasztalható. "Mindannyiunk kötelessége, hogy egy olyan Szlovákiát építsünk, ahol senkinek nem kell félnie azért, mert kisebbséginek, cigánynak született" - húzta alá.

A megemlékezésen részt vett több ország szlovákiai nagykövetségének képviselője, illetve a járás több polgármestere is. Az esemény a koszorúzással ért véget.

-para-

Hozzászólások

dzsezi miért loptál kabátokat a kulturház oltozojébol Nagymagyaron ?

yuvutu

te azt honnan tudod?ott voltál te is?

igaz hogy régen volt akkor még nem politizált a dzsezi csak ilyen aprobb tolvajlások fordultak elo azota biztos megjavul :)

yuvutu

  hozzászólás