A be­teg em­ber és a „front”

Még az egyéb­ként tel­je­sen egész­sé­ges em­bert is meg­vi­se­li az időjá­rás hir­te­len vál­to­zá­sa, a „front”. Így nem meg­lepő, hogy a fron­tát­vo­nu­lás ki­vál­tot­ta szer­ve­ze­ti, bi­o­ló­gi­ai re­ak­ció be­fo­lyás­sal le­het a be­teg em­ber szer­ve­ze­té­re is - mi­nél több be­teg­ség­ben szen­ved, an­nál in­kább.
Nincs rá pon­tos tu­do­má­nyos ma­gya­rá­zat, ám nem­csak la­i­kus ta­pasz­ta­lat, de or­vo­si meg­fi­gye­lés is bi­zo­nyít­ja, hogy pél­dá­ul az úgy­ne­ve­zett me­legf­ront ide­jén sok­kal több a ba­le­set, az ön­gyil­kos­ság, gya­ko­ribb a vissze­rek­ben fel­lépő trom­bó­zis (vér­rö­gö­sö­dés) és az ebből kö­vet­kező em­bo­li­zá­ció (a vér­rög be­szo­ru­lá­sa a tüdőverőér­be). Nem sok­kal ked­vezőbb a hi­deg-f­ron­ti ha­tás sem: a hir­te­len lehűlés­kor erősöd­nek az ún. re­u­más (ízü­le­ti) fáj­dal­mak, az isi­ász­ként is­mert de­rék­tá­ji, láb­ba ki­su­gár­zó fáj­da­lom. Meg­sza­po­rod­hat­nak a spe­ci­á­lis fej­fá­jást oko­zó mig­ré­nes ro­ha­mok, az aszt­más be­teg lég­zé­se is rosszab­bod­hat, sőt az epe- vagy ve­se­kö­vet hor­do­zók is kó­li­ká­val re­a­gál­hat­nak a front­ra. Mind­két front ide­jén megnőhet a szí­vin­fark­tus ki­a­la­ku­lá­sá­nak ri­zi­kó­ja is. A leggya­ko­ribb front­ha­tás azon­ban a ma­gas­vér­nyo­más­ban szen­vedőkön fi­gyel­hető meg: az ad­dig jól kont­rol­lált, sta­bi­li­zált vér­nyo­má­suk in­ga­doz­ni kezd. Ezért front ide­jén kü­lö­nö­sen fon­tos, hogy a hi­per­tó­ni­ás be­teg rend­sze­re­sen szed­je gyógy­sze­rét. és min­den na­gyobb in­ga­do­zás ese­tén – kü­lö­nö­sen ha az fej­fá­jás­sal, szé­dü­lés­sel, ne­tán orr­vér­zés­sel tár­sul – kér­je ki ke­zelőor­vo­sa ta­ná­csát. Front ide­jén ugya­nis szük­ség le­het a gyógy­sze­rek adag­já­nak át­me­ne­ti meg­vál­toz­ta­tá­sá­ra is.       

Címkék