Kinek az érdeke?

A parlament az elmúlt héten második olvasatban foglalkozott Richard Raši képviselő által beterjesztett törvénymódosítással, amely az egészségügyi biztosítók munkájának feltételeit módosította.

Mivel a javaslat egy igazságosabb rendszert vezet be a biztosítók közti pénzelosztás kérdésében, a módosításnak a java része elnyerte az ellenzék támogatását is. A kormánypárt képviselői viszont olyan módosításokat is beépítettek  volna, melyek visszalépést jelentenének a demokratikus vívmányok területén. Az első olvasat vitája során elhangzott hozzászólások és bírálatok alapján szerencsére a kormánytöbbség orvosolta az ellenzék által emelt kifogások nagy részét, és ezt a második olvasat vitájában tett felszólalásomban én is pozitívan értékeltem. Szerencsére a javaslat vitája során jó értelemben működött az önreflexió, és értelmet nyert az ellenzék parlamenti szerepe is azáltal, hogy az általunk hibásnak tartott passzusokra felhívtuk a kormánypárt figyelmét.

Sajnos azonban nem orvosoltak minden negatívumot, így a második olvasat vitájában továbbra is bírálnom kellett a törvénymódosítás egyes részeit. Az egyik központi nagy kórház igazgatójának javaslatára a törvénymódosítás értelmében a központi kórházak a biztosítókkal való tárgyalások során megint kiváltságos helyzetbe kerülnek a többi kórházhoz viszonyítva. Ezt kifogásolni voltam kénytelen, hiszen (elismerve a központi kórházak létjogosultságát és szakmai előnyeit) úgy gondolom, hogy az egészségügyi rendszerben a betegekhez közelebb lévő kis kórházak is ugyanolyan  figyelmet és ugyanolyan gondoskodást érdemelnének. Mindenki számára ismert tény, hogy a központi kórházak esetében tapasztalható a legnagyobb pazarlás, így véleményem szerint a megkülönböztetett figyelmet nem törvénnyel, hanem különösen jó színvonalú munkával kellene kivívniuk. Emiatt úgy gondolom, hogy a kormánykoalíciónak kár volt áterőltetnie a parlamentben a törvénymódosításnak ezt a részét.

Már az első olvasat során is többször elhangzott, hogy a törvénymódosítás enyhíti a biztosítók fizetési képességeinek megítélését, azaz enyhít a pénzügyi fegyelem szabályain. A páciens- szolgáltató- biztosító háromszögben már a jelenlegi állapot is eléggé előnyös helyzetet teremt a biztosítók számára, így olyan módosító javaslatot nyújtottam be, melyben a fizetési képesség megítélését szerettem volna szigorítani.  A szolgáltatók a jelenlegi gazdasági helyzetben csak akkor tudnak minőségi ellátást biztosítani a betegek számára, amennyiben felesleges késlekedés nélkül hozzájutnak a szolgáltatások térítéséhez, és pontosan erről szólt a módosító javaslatom.

           A kormánykoalíció részéről a szavazás során mutatott viselkedés azonban azt bizonyította, hogy számukra csak a biztosítók valamint az állami költségvetés érdeke a fontos, a betegek és a szolgáltatók érdekeit ebben a kérdésben sajnos mellőzik. Ez is a valódi demokrácia egyik tesztje volt, ahol megmutatkozott, hogy a gazdasági lobbi, vagy pedig az egyszerű emberek érdeke érvényesül-e? Véleményem szerint a biztosítók számára nagyobb fizetési fegyelmet kéne előírni, hiszen a szolgáltatók csak így tudják biztosítani a betegek számára az optimális feltételeket. Minden indokolatlan csúszás a kifizetésekben, minden indokolatlan enyhítés a fizetési fegyelmen egyértelműen a páciensek kárára van. Hiszen az orvosok és a kórházak csak akkor tudják jól ellátni betegeiket, amennyiben a biztosítóktól időben megkapják a juttatásokat. Ez a kicsi módosítás tehát láthatóan nagy befolyással bír a társadalom egészére.

Ideje lenne elgondolkodni a parlamentben és a társadalomban is: kinek az érdekei fontosak ebben az országban?

  hozzászólás