1
Fotó: AP/TASR
Megosztás
A katolikus egyház történetének első amerikai pápája még bíborosként rendszeresen osztott meg a közösségi oldalakon Donald Trump amerikai elnököt és J. D. Vance alelnököt bíráló tartalmakat – különösen a migráció kapcsán. Bejegyzéseiben megkérdőjelezte a keresztényi szeretet republikánus értelmezését, és rámutatott a kitoloncolások által okozott szenvedésekre.
Idén februárban például a Noviny.sk szerint az X (ex-Twitter) platformon megosztott egy esszét, amely szerint Vance „tévedett”, amikor a katolikus tanításra hivatkozva támogatta az USA külföldi segélyeinek leállítását.
A National Catholic Reporter című amerikai lapban megjelent cikkben Vance azon kijelentésére reagált, miszerint a keresztény embernek első helyen a saját családját kell szeretnie, majd csak azután másokat. Az esszé címe az volt, hogy „J.D. Vance téved: Jézus nem arra kér, hogy rangsoroljuk a szeretetet”.
Miután Vance alelnök lett, Aquinói Szent Tamás „ordo amoris” (a szeretet rendje) című tanítására hivatkozva indokolta a külföldi segítségnyújtás szinte teljes leállítását. Ferenc pápa – aki nem sokkal ezután levelet írt az amerikai püspököknek – viszont azt hangsúlyozta, hogy a „valódi ordo amoris” magában foglalja a „mindenki felé nyitott testvériséget, kivételek nélkül”.
Néhány nappal később Prevost megosztott egy újabb cikket is, amely Ferenc pápa Trump kormányának tömeges deportálásait ért bírálatára hivatkozott, és ismét Vance teológiai érveivel vitatkozott.
Az új pápa utolsó nyilvános aktivitása az X platformon a megválasztása előtt egy másik felhasználó bejegyzésének megosztása volt, amelyben az egyik migráns Salvadorba történt téves deportálásáról írtak. „Nem nyugtalanítja ez a lelkiismeretét?”
Perui püspöksége idején Robert Francis Prevost korábban támogatta a venezuelai menekülteket , és felszólalt a társadalmi igazságosság mellett. Ugyanakkor konzervatív nézeteket vallott bizonyos társadalmi kérdésekben, többek között az abortusz, az eutanázia és a halálbüntetés ellen.
LMBTQ+ kérdésekben ugyan egyelőre hivatalosan nem foglalt állást pápaként, múltbeli megnyilvánulásai alapján konzervatívabb nézeteket vallott. A New York Post írt róla, hogy 2012-ben, még püspökként, Prevost élesen bírálta a nyugati médiát, amiért az szerinte „szimpátiát kelt az evangéliummal ellentétes életmódok iránt”, beleértve a „homoszexuális életstílust” és az azonos nemű párok által alkotott családokat. Emellett Prevost kritikusan nyilatkozott a „genderideológiáról” és az azonos nemű párok médiában való ábrázolásáról is, különösen az oktatásban és a családmodell kérdésében.
Egyes jelek viszont arra utalnak, hogy nyitott lehet a párbeszédre. Például támogatta Ferenc pápa általános törekvését az egyház inkluzívabbá tételére. Ugyanakkor nem világos, hogy személyesen támogatja-e az azonos nemű párok megáldását, amelyet a Vatikán 2023-ban engedélyezett bizonyos feltételek mellett.
A The Guardian szerint az LMBTQ+ közösséghez tartozó katolikusokat képviselő csoportok, mint a New Ways Ministry és a DignityUSA, remélik, hogy a pápa nyitott lesz a párbeszédre és folytatja Ferenc pápa befogadóbb irányvonalát.
