Így nyomoznak Galántán: meggyanúsították a Demokraták politikusát, akit előtte ki sem hallgattak. Az egyetlen bizonyíték egy megvágott felvétel volt

2025. február 21-én számos megemlékezést tartottak Szlovákia-szerte. Ján Kuciak oknyomozó újságírót és menyasszonyát, Martina Kušnírovát gyászolta az ország, akiket hét évvel ezelőtt nagymácsédi otthonukban végzett ki egy bérgyilkos. A parlamenten kívüli Demokraták a tragédia szimbolikus helyszínén, Nagymácsédon tartottak sajtótájékoztatót, éppen Kuciak egykori otthona előtt.

Az újságírók előtt Juraj Šeliga, a párt alelnöke is felszólalt, aki a kegyetlen kivégzés megrendelésével vádolt Marián Kočnert felemlegetve azt üzente Peter Pellegrini államfőnek és Boris Susko igazságügyi miniszternek, hogy ne merjék szabadon engedni a Markíza-váltók meghamisításért jelenleg 19 éves börtönbüntetését töltő vállalkozót.

„Ha ezt megteszitek, az a politikai pályafutásotoknak a vége, a palotát le fogják rombolni. És a minisztériumot is le fogják rombolni — akár képletesen, de talán fizikailag is“ – mondta a politikus az eseményen, amit a párt a Facebook-oldalán élő adásban közvetített.

„Ismétlem, és nyugodtan gyanúsítsatok meg, amivel csak akartok, de esküszöm nektek: ha lépéseket tesztek Kočner és a többiek szabadon engedésére, végetek. Mert mi tudjuk. Tudjuk, hogy Kočner mennyi mindent tud rólatok“ – folytatta Šeliga.

Színre lép Fico tanácsadója

Végül ez a pár mondat elég volt ahhoz, hogy David Lindtner egykori bíró, jelenleg Robert Fico miniszterelnök tanácsadója feljelentést tegyen az ügyészségen a politikus ellen.

David Lindtner korábban a Pozsonyi III. Járásbíróság elnöke volt. 2019 őszén kérte bírói tisztségének felfüggesztését személyes okokra hivatkozva. Erre azt követően került sor, hogy a sajtó nyilvánosságra hozta kapcsolatát Marian Kočnerrel – akivel nagyjából 200 üzenetet váltott.

A Vihar (Búrka) és a Szélvihar (Víchrica) akció keretében befolyással való üzérkedéssel és a bírói függetlenség megsértésével gyanúsították meg. Az ügyész még 2022 nyarán emelt vádat David Lindtner ellen, azonban az ügyben eljáró bíró visszaküldte az ügyet az előkészítő eljárásba. Az ügyész megtámadta a döntést, és a Legfelsőbb Bíróság azóta sem hozott határozatot a fellebbezésről.

Lindtner jelenleg a kormányfő tanácsadója, mellette ügyvédként dolgozik Robert Kaliňák honvédelmi miniszter ügyvédi irodájában.

Feljelentésében Lindtner azzal érvelt, hogy Šeliga nyilvános kijelentései — melyekben szerinte épületek lerombolását helyezte kilátásba — kimerítik a felbujtás bűntettét. A büntető törvénykönyv idevágó passzusa szerint:

„Aki mást vagy másokat nagy nyilvánosság előtt bűncselekmény elkövetésére vagy törvénybe foglalt vagy törvényből fakadó fontos kötelezettség teljesítésének megtagadására, illetve közrend súlyos megsértésére felbujt, két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.”

A feljelentést február végén tették meg, Šeligát néhány héttel később, április 28-án már gyanúsítottként kezelte a rendőrség. A politikus keddi sajtótájékoztatóján arról beszélt, hogy mivel nem kézbesítették neki az erről szóló határozatot, ezért Galántára látogatott: ott szembesült vele, hogy május 5-én az ügyészség már meg is szüntette az eljárást.

A politikus teljesen egészében közzétette a büntetőeljárás megszüntetéséről szóló határozatot, ebből derült ki, hogy a galántai ügyészség ügyésznője, Denisa Michalovič a teljes eljárást „elhamarkodottnak, megalapozatlannak és jogsértőnek” találta.

Egyetlen bizonyíték

Az ügyésznő határozatában több olyan körülményt is felsorolt, amelyek végül az eljárás leállításához vezettek.

Kezdve azzal, hogy a feljelentés után tíz nappal Bicsan József járási rendőrkapitány – aki tavaly májusban került a galántai rendőrség élére – utasításba adta, hogy az ügyet ne a közrendvédelmi rendőrség kezelje tovább, ahová eredetileg a feljelentést továbbították. Az ügyet a galántai bűnügyi rendőrség vette át, mondván: „az ügyben büntetőeljárást kell indítani, mert a bizonyítás különösen bonyolult lesz“. Hogy pontosan milyen nehézségekre gondolt, azt a rendőrkapitány már nem részletezte.

Ráadásul az ügy úgy vándorolt az egyik osztályról a másikra, hogy erről nem értesítették az ügyészséget.

Michalovič határozatából az is kiolvasható, mennyire mellékvágányra került a büntetőeljárások felügyeletét ellátó ügyészség: Lindtner feljelentése után az ügyészség egyértelmű utasítást adott, hogy mind a politikust, mind pedig az egykori bírót ki kell hallgatni.

Ez azonban sem a közrendvédelmi osztályon, sem a bűnügyi nyomozóknál nem történt meg. Végül Ladislav Fehér nyomozó 2025. április 28-án úgy gyanúsította meg Šeligát, hogy a legfontosabb szereplőkkel addig egyetlen szót sem váltott.

A nyomozónak lényegében egyetlen bizonyíték állt rendelkezésére: egy 2 perces videó Šeliga nagymácsédi sajtótájékoztatójáról.

A nyilvánosan elérhető forrásokból azonban könnyen ellenőrizhető, hogy a párt februári sajtótájékoztatója nem két percig tartott. A Youtube-on megtalálható videó több mint húsz perces. Megtekintve a teljes felvételt, Šeliga nagyjából tíz percet beszél.

Michalovič arra jutott, hogy a nyomozó úgy helyezte be a videófelvételt az ügyiratba, hogy azt a kontextusából kiragadta,

„…ezt tendenciózusnak tartom, mivel a bizonyítékok külön-külön, valamint összességükben történő értékelése szempontjából szükséges lett volna a felvételt teljes hosszában és törvényes módon rögzíteni, ami azonban nem történt meg” – összegzi az ügyésznő.

Az ügyésznő legerősebb érve: a demokrácia

Lindtner és a galántai nyomozó is arra jutott, hogy Šeliga kijelentése arra ösztönözheti az embereket, hogy megrongálják az igazságügyi minisztérium épületét, esetleg az elnöki palotát.

Az ügyésznő a határozatban azt is részletezte, miért nem minősül Šeliga kijelentése bűncselekménynek, és miért nem tekinthető az emberek erőszakos cselekedetre való felbujtásának.

„Beszédében nem voltak konkrét és egyértelmű felhívások bűncselekményre vagy más jogellenes cselekményre” – magyarázta az ügyésznő, hozzátéve, hogy „a kijelentései politikai véleménynek minősülnek, amelyet a szólásszabadsághoz való jog véd.”

„A demokráciát általában az jellemzi, hogy a közszereplőknek nemcsak joguk, hanem kötelességük is, hogy különböző, akár politikai témákban is véleményt nyilvánítsanak, beleértve az igazságszolgáltatást is” – érvelt Michalovič.

Az ügyésznő szerint ennek fényében Šeliga kijelentéseit „a tiltakozás és a polgári elégedetlenség képes beszédének kell tekinteni, nem pedig konkrét bűncselekmény elkövetésére való felhívásnak.”

Šeliga párttársaival együtt a keddi sajtótájékoztatón azt állította, hogy ahogyan az ügyirat a galántai rendőrségen körbejárt, azt sugallja, hogy valakit kerestek, aki hajlandó lesz aláírni a politikus meggyanúsításáról szóló határozatot. A Demokraták szerint a járási rendőrkapitány és a bűnügyi osztály vezetője is a Hlas párthoz közel álló személyek.

„Én úgy látom, hogy mindent, amit ezek a bukott politikusok tesznek, félelemből teszik” — mondta korábban Matúš Šutaj Eštok belügyminiszter, Šeliga azon kijelentésére reagálva, miszerint politikai bosszúról van szó.