„Ne vásároljanak Magyarországon" - a Dunaszerdahelyi és a Komáromi járásnak üzent a földművelésügyi miniszter

Ahogy arról korábban beszámoltunk, a betegséget március hetedikén, a szlovák határtól mintegy két kilométerre, Kisbajcs község közelében állapították meg egy szarvasmarhatelepen. A 444 cikke szerint a telepen 1400 szarvasmarhát kellett elföldelni.

„A ragadós száj- és körömfájás egy rendkívül fertőző vírusos betegség, amely főként a hasított körmű állatokat (például: szarvasmarha, sertés, juh, kecske, bivaly, vadon élő kérődzők) érinti. A betegség fő tünetei közé tartozik a láz, az étvágytalanság, a nyálzás és a hólyagok megjelenése a szájban, illetve a lábvégeken. A ragadós száj- és körömfájás emberekre nagyon ritkán terjed át, az állatállományokban azonban rendkívül nagy ragályozó képessége és gyors terjedése miatt megjelenése súlyos gazdasági következményekkel jár. A fertőzött állatokat nem lehet kezelni, így, ha egy tartóhelyen akár csak egy állatnál is megerősítik a betegséget, az összes párosujjú patást fel kell számolni” – írta korábban a betegségről a győri állatkert, amelyet az ott lakó állatok érdekében a múlt héten bezártak.

Richard Takáč földművelési és vidékfejlesztési miniszter és az Állategészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Felügyelet (ŠVPS) központi igazgatója, Martin Chudý Eperjesen (Prešov) tartottak közös sajtótájékoztatót.

A miniszter azzal kezdte, hogy ez a betegség “nem vicc”. Takáč elmondta, számos intézkedést hoztak annak érdekében, hogy a fertőzés ne terjedjen át a szlovákiai állatállományra.

„Az inkubációs időszak körülbelül 14 nap. Olyan helyzetben vagyunk, hogy március 6-án megerősítették a betegséget, de még legalább egy hetet ki kell várni, hogy teljesen biztosak lehessünk abban, hogy 100%-osan az ellenőrzésünk alatt áll, és már nem terjed tovább semmilyen módon” – nyilatkozta Takáč, hozzátéve, hogy a betegség nemcsak a szarvasmarhákat, hanem a juhokat, a kecskéket és a sertéseket is érinti.

Takáč azt is elmondta, nyolc településen a Dunaszerdahelyi és Komáromi járásban nagyon szigorú intézkedéseket kellett bevezetni. Ahogy arról korábban beszámoltunk, a Komáromi járásban Csicsó, Kolozsnéma és Füss, a Dunaszerdahelyi járásban Medve, Kulcsod, Csilizradvány, Balony és Szap község tartozik a megfigyelési zónába.

Ezeken a településeken elrendelték a szigorú higiéniai intézkedések betartását, beleértve a gazdaságok területét elhagyó összes jármű fertőtlenítését is. A gazdák kötelesek azonnal jelenteni az elhullott, vagy beteg állatokat. A házi vágást legalább egy nappal korábban be kell jelenteni a Regionális Állategészségügyi és Élelmiszer-felügyeleti Hivatalnak (RVPS).

Az érintett településeken hozott intézkedések elsősorban a szarvasmarhák, juhok, kecskék, sertések és más párosujjú patások szállításának tilalmát foglalják magukban. Tilos továbbá az állati eredetű termékek, köztük a nyers tej és a friss hús – még a vadászott vad húsának – mozgatása is. Emellett tömegrendezvények, piacok és kiállítások szervezése sem engedélyezett.

A Dunaszerdahelyi és Komáromi járásban arra kérték a vadászokat, hogy figyeljék a vadon élő állatok állapotát.

Chudý szerint az intézkedések április 10-ig lesznek érvényben, de kilátásba helyezte ennek meghosszabbítását.

Ahogy arra a Denník E egy korábbi cikkében is felhívta a figyelmet, a Dunaszerdahelyi és Komáromi járásokban összesen csaknem 160 ezer sertést tartanak, a térségből származik a szlovákiai sertéshús egyharmada. A kulcsfontosságú csallóközi sertéstenyészetek dán gazdák kezében vannak, főként Nagymegyer és Bős környékén. Mindkét település nagyjából 20 kilométerre van Kisbajcstól.

Továbbá a két járásban összesen 24 ezer darab szarvasmarha található, amely a szlovákiai állomány hat százalékát jelenti.

„A Komáromi járásban már múlt péntek óta (március 7.) senki nem léphet be az állattartó telepekre, csak azok az alkalmazottak, akiknek ez feltétlenül szükséges. Az útvonalakat is lezárjuk, általában szalma- vagy szénabálákkal. Még a saját cégeink alkalmazottainak sem engedjük meg a belépést az állattartó telepekre” – nyilatkozta korábban Alexander Pastorek, a Szlovák Tejtermelők Szövetségének elnöke.

Richard Takáč miniszter elmondta leginkább a Dunaszerdahelyi és Komáromi járást monitorozzák. A miniszter arra kérte az embereket, ha tehetik ne vásároljanak bizonyos termékeket Magyarországon:

„Ne menjenek Magyarországra, ne vásároljanak azokon a helyeken (a határ mentén – szerk. megj.) húst, szénát és így tovább” – mondta Takáč.

Chudý arra kérte a lakosságot, hogy az élő állatok mellett otthon feldolgozott húst se szállítsanak át a határon. Azt is elmondta, hogy az élelmiszerláncokban megvásárolható csomagolt hús és tejtermékek biztonságosak, míg a „házi” készítésű termékeknél óvatosabbnak kell lennünk.

A Szlovák Mezőgazdasági és Élelmiszer-ipari Kamara elnöke, Andrej Gajdoš korábban hasonló felhívást intézett a lakossághoz:

„Kérem a lakosságot, hogy kerülje az állatokkal való érintkezést, ne keressenek most fel magángazdákat, sem olyan vállalkozókat, akik tejet vagy húst dolgoznak fel. A járvány terjedésének súlyos következményei vannak, teljes állatállományokat kell likvidálni” – mondta Gajdoš.

„Ha a cégek és a hétköznapi emberek nem tartják be a környezetvédelmi szakemberek szigorú intézkedéseit, akkor a fertőzés esetleges elterjedése a területünkön drámai következményekkel járhat nemcsak az állattenyésztésre és az állatok feldolgozására, hanem az élelmiszerárakra is” – figyelmeztetett korábban az agrárkamara.

„Bár Szlovákiában nem tilos az állatok szállítása a vágóhidakra, valamint a gazdaságok közötti mozgás azokra a területekre, amelyekre nem vonatkoznak korlátozások, azt is ajánlottuk, hogy ha most nem szükséges, várjanak egy ideig, és csak valóban elengedhetetlen esetekben szállítsák az állatokat” – magyarázta Chudý a pénteki sajtótájékoztatón. Szavai szerint a jövő héten Szlovákiában, a rendőrséggel együttműködve, véletlenszerű járműellenőrzéseket fognak végezni. „Minden olyan járművet ellenőrizni fogunk, amely élő állatokat szállít” – tette hozzá.